{"id":627,"date":"2026-10-12T18:15:47","date_gmt":"2026-10-12T16:15:47","guid":{"rendered":"https:\/\/f.zamoly.hu\/?page_id=627"},"modified":"2026-10-13T07:36:27","modified_gmt":"2026-10-13T05:36:27","slug":"lamberg-grofi-csalad-siremleke","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/onkormanyzat\/bemutatkozas\/latnivalok\/lamberg-grofi-csalad-siremleke\/","title":{"rendered":"Lamberg gr\u00f3fi csal\u00e1d s\u00edreml\u00e9ke"},"content":{"rendered":"<p class=\"text-align-center\"><iframe loading=\"lazy\" style=\"border-width: 0;\" src=\"https:\/\/www.google.com\/maps\/embed?pb=!1m18!1m12!1m3!1d3413.277546468762!2d18.412634733925085!3d47.309254649834145!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!3m3!1m2!1s0x476a1917d7e0e321%3A0xdfc84ffcb86e48d6!2zTGFtYmVyZyBncsOzZmkgY3NhbMOhZCBzw61yZW1sw6lrZQ!5e1!3m2!1shu!2shu!4v1661506817226!5m2!1shu!2shu\" width=\"600\" height=\"450\" allowfullscreen=\"allowfullscreen\"><\/iframe><\/p>\n<p>A Lamberg-csal\u00e1d uradalm\u00e1hoz tartozott M\u00f3r \u00e9s Cs\u00f3kak\u0151 egy r\u00e9sze, P\u00e1tka, Z\u00e1moly, Borb\u00e1lapuszta fele, Cs\u00e1kber\u00e9ny, G\u00e1nt, Nagyveleg, S\u00f6r\u00e9d, Kisfalud \u00e9s K\u00e1polnapuszta.<\/p>\n<p>A csal\u00e1d kript\u00e1ja 1876-ban k\u00e9sz\u00fclt el, mely f\u00f6l\u00f6tt fekete m\u00e1rv\u00e1ny fesz\u00fclet \u00e1ll. 1874-ben ide temett\u00e9k el F\u00fcl\u00f6p gr\u00f3fot, 1879-ben a dift\u00e9ri\u00e1ban elhunyt hat\u00e9ves Angelik\u00e1t \u00e9s a nyolc\u00e9ves F\u00fcl\u00f6p Ferencet, majd 1900-ban az \u00e9desany\u00e1t, b\u00e1r\u00f3 Wenckheim M\u00e1ri\u00e1t.<\/p>\n<p>A Lamberg csal\u00e1d osztr\u00e1k f\u0151nemesi fam\u00edlia volt, mely \u00e9ppen ebben az id\u0151szakban telepedett \u00e1t Karinti\u00e1b\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra. Itteni birtokl\u00e1s\u00e1nak egyik hiteles kutat\u00f3ja az uradalom nyugalmazott j\u00f3sz\u00e1gigazgat\u00f3ja, Seidel Ign\u00e1c volt, akinek kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1t a Lamberg csal\u00e1d 1898-ban Steyerben jelentette meg. A j\u00f3sz\u00e1gigazgat\u00f3 nem csup\u00e1n az okleveleket tanulm\u00e1nyozta \u00e1t alaposan, hanem a birtokra, s \u00edgy benne falunkra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket is r\u00f6gz\u00edtett. A Hochbug-uradalom 1752. \u00e9vi feloszt\u00e1sakor l\u00e9trej\u00f6tt \u00f6t\u00f6dr\u00e9szekb\u0151l kett\u0151 sorsa \u00e9rinti Z\u00e1molyt. Hochburg M\u00e1ria Anna fia, Lamberg Ferenc Antal, az \u00e9desanyj\u00e1ra jut\u00f3 h\u00e1nyad mell\u00e9 megvette a nagyn\u00e9nje oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00e9t is, \u00edgy kez\u00e9n a k\u00e9t\u00f6t\u00f6d r\u00e9sz 1790-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig egys\u00e9ges birtoktestet alkotott. Ehhez az uradalomhoz tartozott M\u00f3r \u00e9s Cs\u00f3kak\u0151 egy r\u00e9sze, P\u00e1tka, Z\u00e1moly, Borb\u00e1lapuszta fele, Cs\u00e1kber\u00e9ny, G\u00e1nt, Nagyveleg, S\u00f6r\u00e9d, Kisfalud \u00e9s K\u00e1polnapuszta. Lamberg Ferenc Antal testv\u00e9r\u00e9vel abban \u00e1llapodott meg, hogy \u0151 b\u00edrja M\u00f3rt, Lamberg Ferenc J\u00f3zsef pedig az ausztriai Stockeraut. Antal gr\u00f3f azonban gyermektelen maradt, \u00edgy testv\u00e9r\u00e9nek fia, gr\u00f3f Lamberg F\u00fcl\u00f6p birtokolta k\u00e9s\u0151bb az eg\u00e9sz uradalmat 1807-ig. \u0150t \u00f6zvegye, b\u00e1r\u00f3 Luzs\u00e9nszky Borb\u00e1la, majd 1826-t\u00f3l fiai, gr\u00f3f Lamberg Ferenc \u00e9s Rudolf k\u00f6vett\u00e9k.<\/p>\n<p>Ezt a korszakot tekinthetj\u00fck a z\u00e1molyi allodi\u00e1lis gazd\u00e1lkod\u00e1s kezdet\u00e9nek. Eddig k\u00fclterjes fejleszt\u00e9sekr\u0151l volt sz\u00f3 csup\u00e1n: halastavakat l\u00e9tes\u00edtettek, kiosztott\u00e1k a k\u00e1polnai \u00e9s a gr\u00e1n\u00e1si sz\u0151l\u0151ket, az erd\u0151kben \u00e9s harasztokon nyilad\u00e9kokat v\u00e1gtak, \u00e9s vad\u00e1szleseket \u00e1ll\u00edtottak. El\u0151sz\u00f6r 1802-ben Z\u00e1molyon nagy term\u00e9nypajta \u00e9p\u00fclt, s a Belmajort k\u0151ker\u00edt\u00e9ssel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. 1808-ban fejezt\u00e9k be a nagy magt\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ez az \u00e9p\u00fclet m\u00e9g ma is \u00e1ll, pinc\u00e9je a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt \u00f3v\u00f3helyk\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1816-ban a Forr\u00e1sn\u00e1l birka\u00fasztat\u00f3t l\u00e9tes\u00edtettek. Ezt megel\u0151z\u0151en a cs\u00e1kber\u00e9nyi \u00e9s z\u00e1molyi birk\u00e1kat Bodajkra hajtott\u00e1k \u00fasztatni.<\/p>\n<p>A gazdas\u00e1g f\u0151 \u00e1gazata ekkor az \u00e1llattart\u00e1s, ezt az els\u0151 beruh\u00e1z\u00e1s, a hatalmas pajta meg\u00e9p\u00edt\u00e9se is igazolja. Tudjuk azonban azt is, hogy a birka\u00fasztat\u00f3 l\u00e9tes\u00edt\u00e9se arra utal, hogy m\u00e1r igen finom gyapj\u00fat adtak a nemes\u00edtett ny\u00e1jak. Ugyanerre gyanakodhatunk akkor is, amikor az 1778. \u00e9vi nagy m\u00e1rciusi vihar \u00e9s hideg le\u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l Seidel megeml\u00edti, hogy ekkor az uradalom juh\u00e1szataiban (M\u00f3ron, Cs\u00e1kber\u00e9nyben, P\u00e1tk\u00e1n \u00e9s Z\u00e1molyon) \u00f6sszesen hatsz\u00e1z birka f\u00e1zott meg \u00e9s pusztult el.<\/p>\n<p>A piac felfokozott ig\u00e9nyei \u00edrt\u00e1k el\u0151 az \u00e1rutermel\u0151 majors\u00e1gnak az egyre finomabb \u00e9s min\u00e9l tiszt\u00e1bb gyapj\u00fa el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Itt m\u00e1r a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n is birk\u00e1kkal, vagyis k\u00e9nyes, a hidegre is \u00e9rz\u00e9keny, felt\u00e9tlen\u00fcl ist\u00e1ll\u00f3t ig\u00e9nyl\u0151 teny\u00e9sz\u00e1llatokkal foglalkoztak. Teh\u00e1t egyfajta k\u00eds\u00e9rlettel \u00e1llunk szemben, olyan pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1ssal a gyapj\u00fakonjunkt\u00fara kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, amelynek Lamberg F\u00fcl\u00f6p a szak\u00e9rt\u0151je volt. Az 1807-ben elhunyt gr\u00f3fban kor\u00e1nak egyik legjobb mez\u0151gazdas\u00e1gi szakember\u00e9t tisztelhetj\u00fck, aki els\u0151sorban a juhteny\u00e9szt\u00e9sben sz\u00e1m\u00edtott tekint\u00e9lynek. A juhteny\u00e9szt\u00e9s haszn\u00e1b\u00f3l fejleszt\u00e9sekre is jutott: a z\u00e1molyi birk\u00e1smajorban \u00faj int\u00e9z\u0151lak\u00e1st \u00e9s kocsm\u00e1t \u00e9p\u00edtettek.<\/p>\n<p>Ferenc \u00e9s Rudolf gr\u00f3f egy testv\u00e9rp\u00e1rt, Hoyos Karolin\u00e1t \u00e9s Ter\u00e9zi\u00e1t vett\u00e9k feles\u00e9g\u00fcl. Sem csal\u00e1djuk, sem uradalmi gazd\u00e1lkod\u00e1suk nem mondhat\u00f3 sikeresnek \u00e9s szerencs\u00e9snek. A csal\u00e1di bajok legnagyobbika a m\u00f3ri k\u00f6zpont\u00fa uradalomr\u00e9sz birtokos\u00e1nak, a tragikus v\u00e9get \u00e9rt gr\u00f3f Lamberg Ferencnek (1791\u20131848), a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tagj\u00e1nak, t\u00f6bb had\u00e1szati t\u00e1rgy\u00fa szakcikk szerz\u0151j\u00e9nek dicstelen hal\u00e1la volt. \u0150 az, akinek nev\u00e9t ma is tudja minden iskol\u00e1s, ha m\u00e1shonnan nem, Pet\u0151fi S\u00e1ndor vers\u00e9b\u0151l: \u201eLamberg sziv\u00e9ben k\u00e9s, Latour nyak\u00e1n K\u00f6t\u00e9l\u201d (Akassz\u00e1tok f\u00f6l a kir\u00e1lyokat!). \u0150 volt az, akit \u2013 mint pozsonyi hadoszt\u00e1lyparancsnokot, alt\u00e1bornagyot \u2013 kir\u00e1lyi biztosk\u00e9nt k\u00fcld\u00f6tt az uralkod\u00f3 1848. szeptember 26-\u00e1n Magyarorsz\u00e1gra az \u201e\u00f6sszes Magyarorsz\u00e1gon tal\u00e1lhat\u00f3 csapatok parancsnok\u00e1ul\u201d. A kinevez\u00e9ssel kapcsolatban Lamberg is felvetette szeptember 27-\u00e9n, hogy int\u00e9zked\u00e9seinek a Feh\u00e9rv\u00e1rt elfoglal\u00f3 Jellasics b\u00e1n nem fog engedelmeskedni. Ennek ellen\u00e9re a megb\u00edzat\u00e1st elv\u00e1llalta, \u00e9s Bud\u00e1ra indult, hogy kinevez\u00e9s\u00e9t a m\u00e9g hivatalban l\u00e9v\u0151 \u00fcgyvezet\u0151 minisztereln\u00f6kkel, Batthy\u00e1ny Lajossal ellenjegyeztesse. K\u00fcldet\u00e9s\u00e9t nem teljes\u00edthette, mert 1848. szeptember 28-\u00e1n a feld\u00fch\u00f6d\u00f6tt pesti n\u00e9p a Duna haj\u00f3h\u00eddj\u00e1n felkoncolta. \u201eA z\u00e1molyiak a gr\u00f3f gy\u00e1szos v\u00e9g\u00e9r\u0151l a Forr\u00e1s melletti orsz\u00e1g\u00faton sz\u00e1guld\u00f3 gr\u00f3fi fogat kocsis\u00e1t\u00f3l kaptak h\u00edrt, ki Cs\u00e1kber\u00e9ny fel\u00e9 hajtatott Pestr\u0151l habz\u00f3 lovaival\u201d \u2013 \u00edrta Sz\u00f3r\u00e1dy Gyula 1905-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben.<\/p>\n<p>Lamberg Rudolf utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra 1831-ben kezdt\u00e9k meg a cs\u00e1kber\u00e9nyi kast\u00e9ly alapoz\u00e1s\u00e1t, 1829-ben Z\u00e1molyon, a Forr\u00e1sn\u00e1l nagy birkaist\u00e1ll\u00f3, 1838-ban pedig egy \u00fajabb isp\u00e1nlak is \u00e9p\u00fclt. Ekkor kezdt\u00e9k meg Borb\u00e1lapuszt\u00e1n a major ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Addig Borb\u00e1la elhagyott hely, Ludovicus Nagy le\u00edr\u00e1s\u00e1ban m\u00e9g diverticulumk\u00e9nt (puszta hely) szerepel, egyetlen h\u00e1za \u00e9s egyetlen lak\u00f3ja sem volt. Nem sokkal az ig\u00e9nyes beruh\u00e1z\u00e1sok ut\u00e1n, 1841-ben Ferencmajorban, a Forr\u00e1sn\u00e1l, le\u00e9gett a birkaist\u00e1ll\u00f3, nyolcsz\u00e1z anyajuh \u00e9s b\u00e1r\u00e1ny pusztul el, 1846-ban pedig Borb\u00e1la \u00f6sszes \u00e9p\u00fclete \u00e9s a z\u00e1molyi pajta v\u00e1lik a t\u0171z martal\u00e9k\u00e1v\u00e1.<\/p>\n<p>Mindezen bajok ellen\u00e9re a XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a Lamberg-uradalom eredm\u00e9nyeit kiemelked\u0151nek tartott\u00e1k. Galg\u00f3czi K\u00e1roly mez\u0151gazdas\u00e1gi statisztikai munk\u00e1j\u00e1ban a legnagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 gazdas\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt tartotta sz\u00e1mon. Kiemelte bor\u00e1t, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9t \u00e9s juhteny\u00e9szt\u00e9s\u00e9t, megjegyezv\u00e9n, hogy a birtok a kev\u00e9sb\u00e9 finom gyapj\u00fat ad\u00f3 negretti birkafajt\u00e1t teny\u00e9szti.<\/p>\n<p>A Lamberg csal\u00e1d tagjai 1815-ig Pozsonyban, azut\u00e1n M\u00f3ron laknak. Rudolf gr\u00f3f azonban m\u00e1r a cs\u00e1kber\u00e9nyi kast\u00e9lyt haszn\u00e1lta. Z\u00e1molyon a m\u00f3ri uradalmi tisztvisel\u0151k k\u00f6z\u00fcl ekkor az isp\u00e1n, majd az int\u00e9z\u0151 lakott. A k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3, Lamberg Ferenc fiai v\u00e1ltoztattak ezen a helyzeten. Ferenc, F\u00fcl\u00f6p \u00e9s Henrik gr\u00f3f az oszt\u00e1lyos egyezs\u00e9g sor\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy telep\u00fcl\u00e9s\u00fcnk \u00e9s Kerekszenttam\u00e1spuszta egy tagban F\u00fcl\u00f6p\u00e9 legyen, k\u00e9s\u0151bb ehhez csatolt\u00e1k Borb\u00e1la egy r\u00e9sz\u00e9t is. 1872-ben M\u00f3ron az \u00dari utc\u00e1ban lev\u0151 volt b\u00e9resh\u00e1zat \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, ide k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k \u00e1t az addig Z\u00e1molyon dolgoz\u00f3 f\u0151int\u00e9z\u0151t, Werner Gy\u00f6rgy\u00f6t. A f\u0151int\u00e9z\u0151i lak\u00e1st a gr\u00f3f sz\u00e1m\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, aki 1872 m\u00e1jus\u00e1ban Z\u00e1molyra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Lamberg F\u00fcl\u00f6p gr\u00f3f Wenckheim M\u00e1ri\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl, els\u0151 gyermek\u00fck, Lamberg Ladiszlaja 1870-ben Z\u00e1molyon sz\u00fcletett. Az 1874-ben meghalt ap\u00e1t, az 1879-ben dift\u00e9ri\u00e1ban elhunyt hat\u00e9ves Angelik\u00e1t \u00e9s a nyolc\u00e9ves F\u00fcl\u00f6p Ferencet is a z\u00e1molyi Lamberg-kript\u00e1ban temett\u00e9k el.<\/p>\n<p>A nagybirtok ism\u00e9t fi\u00fa \u00f6r\u00f6k\u00f6s n\u00e9lk\u00fcl maradt.<\/p>\n<p>A XIX. sz\u00e1zad negyvenes \u00e9veiben indult meg a birtok h\u00e1zi kezel\u00e9sbe v\u00e9tele, elengedhetetlen felt\u00e9telek\u00e9nt majorokat \u00e9p\u00edtettek. \u00cdgy sz\u00fcletett meg 1852-ben a p\u00e1tkai F\u00fcl\u00f6pmajor, s ide k\u00f6thet\u0151 Borb\u00e1lapuszta \u00fajb\u00f3li ki\u00e9p\u00edt\u00e9se is, ahol 1872-ben k\u00e9sz\u00fclt el az int\u00e9z\u0151i lak\u00e1s, harangot 1874-ben szenteltettek. A birtokrendez\u00e9s 1862\u20131863-ban zajlott le.<\/p>\n<p>1865 ism\u00e9t t\u0171zv\u00e9szr\u0151l eml\u00e9kezetes: Borb\u00e1l\u00e1ban mindk\u00e9t pajta \u00e9s a Forr\u00e1sn\u00e1l lev\u0151 Csap\u00f3-malom is le\u00e9gett. 1869-ben a belmajori birkaist\u00e1ll\u00f3 hamvadt el. 1872-ben Borb\u00e1l\u00e1ban nagy teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 kutat \u00e1sattak, melynek vize t\u00f6bb mint nyolc m\u00e9ter m\u00e9ly volt. N\u00e9gy l\u00f3val vagy \u00f6k\u00f6rrel, egy csig\u00e1s szerkezet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mer\u00edtett\u00e9k, \u00edgy \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 245 ak\u00f3nyit hoztak a felsz\u00ednre. Egyszerre annyit emeltek egy tart\u00e1lyba, hogy az \u00e1ltal\u00e1ban h\u00e1rom napra elegend\u0151 legyen a j\u00f3sz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>A z\u00e1molyi uradalom \u00f6r\u00f6k\u00f6sn\u0151je, gr\u00f3f Lamberg Ladiszlaja 1891. febru\u00e1r 4-\u00e9n tartotta esk\u00fcv\u0151j\u00e9t gr\u00f3f Mer\u00e1n J\u00e1nossal. 1897-ben gyermektelen\u00fcl halt meg Lamberg Rudolf le\u00e1nya is, aki Lamberg Ferenc Imre feles\u00e9ge volt. A f\u00e9rj kor\u00e1nak h\u00edres vad\u00e1szfest\u0151je, alkot\u00e1sai d\u00edsz\u00edtett\u00e9k a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt elpuszt\u00edtott cs\u00e1kber\u00e9nyi kast\u00e9lyt \u00e9s a cs\u00f3kak\u0151i borh\u00e1zat. Lamberg Anna birtok\u00e1t, a cs\u00e1kber\u00e9nyi uradalmat unokah\u00faga, Lamberg Ladiszlaja \u2013 Mer\u00e1n J\u00e1nosn\u00e9 \u2013 \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. \u00cdgy az egykori m\u00f3ri uradalom fele ism\u00e9t egy k\u00e9zben, Ladiszlaja gr\u00f3fn\u0151, illet\u0151leg f\u00e9rje, Mer\u00e1n J\u00e1nos kez\u00e9n egyes\u00fclt.<\/p>\n<p>Gr\u00f3f Mer\u00e1n J\u00e1nos Habsburg J\u00e1nos f\u0151herceg (1782\u20131859) unok\u00e1ja. A f\u0151herceg (I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s kir\u00e1ly testv\u00e9r\u00f6ccse) \u00e9s Anna Plochl 1829-ben k\u00f6t\u00f6tt morganatikus (rangon aluli) h\u00e1zass\u00e1ga el\u00e9 a cs\u00e1sz\u00e1ri csal\u00e1d nagy neh\u00e9zs\u00e9geket t\u00e1masztott, t\u00f6bb\u00e9vi v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n az uralkod\u00f3 m\u00e9gis beleegyezett a frigybe. A h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1r Plochl Ann\u00e1t von Brandhofen csal\u00e1dn\u00e9vvel osztr\u00e1k b\u00e1r\u00f3i rangra emelte, 1844-ben pedig \u2013 miut\u00e1n J\u00e1nos f\u0151herceg \u00e9s Plochl Anna h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l 1839-ben megsz\u00fcletett Ferenc nev\u0171 gyermek\u00fck \u2013 az \u00e9desanya \u00e9s a fi\u00fagyermek osztr\u00e1k gr\u00f3fi rangot \u00e9s a von Meran csal\u00e1dnevet kapta. A c\u00edmmel \u00e9s n\u00e9vvel c\u00edmer is j\u00e1rt, melynek mezej\u00e9ben J\u00e1nos f\u0151herceg egykori vad\u00e1szkast\u00e9ly\u00e1nak, a Brandhofnak a k\u00e9pe l\u00e1that\u00f3. A pajzsot tart\u00f3 k\u00e9t telamon: sas \u00e9s zerge. A c\u00edmerhez kapcsol\u00f3d\u00f3 jelmondat felirata: Si Deus mecum quid contra me. (Ha Isten velem, ki ellenem.)<\/p>\n<p>Az els\u0151 Mer\u00e1n gr\u00f3f Lamberg l\u00e1nnyal k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got, s az \u0151 fiuk, Mer\u00e1n J\u00e1nos gr\u00f3f (1867\u20131947) vette el Lamberg Ladiszlaj\u00e1t, a z\u00e1molyi Lamberg-uradalom \u00f6r\u00f6k\u00f6sn\u0151j\u00e9t. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s h\u00e1zass\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Mer\u00e1n csal\u00e1d tagjainak t\u00f6rt\u00e9nete egybekapcsol\u00f3dott falunk hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1val is.<\/p>\n<p>A Z\u00e1moly k\u00f6zs\u00e9g hat\u00e1r\u00e1ban l\u00e9v\u0151 uradalom 1899-t\u0151l gr\u00f3f Mer\u00e1n J\u00e1nosn\u00e9 (sz\u00fcletett gr\u00f3f Lamberg Ladiszlaja) tulajdon\u00e1ban volt. Gr\u00f3f Lamberg F\u00fcl\u00f6p \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9veit Z\u00e1molyon t\u00f6lt\u00f6tte, le\u00e1nya azonban Gr\u00e1cban lakott. A z\u00e1molyi uradalomhoz 1924-ben 4763 katasztr\u00e1lis hold tartozott, ebb\u0151l 3343 katasztr\u00e1lis holdat tartottak saj\u00e1t kezel\u00e9sben, melyet a sz\u00e1zadfordul\u00f3 el\u0151tt B\u00e1r\u00f3 Jen\u0151, majd 1930-ban Pint\u00e9r Jen\u0151 f\u0151int\u00e9z\u0151 kezelt. Mer\u00e1n gr\u00f3fn\u00e9 kez\u00e9n egy 323 holdas erd\u0151birtok is volt, amelyet 1924-ben huszon\u00f6t-harminc \u00e9ves t\u00f6lgy-, cser-, juhar-, jegenye- \u00e9s szilerd\u0151nek mondtak. Ez az erd\u0151s\u00e9g 1937-ben a G\u00e1nt\u2013Cs\u00e1kber\u00e9ny\u2013Cs\u00f3kak\u0151 \u00e9s Z\u00e1moly hat\u00e1r\u00e1ra kiterjed\u0151, 6284 katasztr\u00e1lis hold ter\u00fclet\u0171 erd\u0151uradalom r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte. Mellette ekkor m\u00e1r Mer\u00e1n F\u00fcl\u00f6p nev\u00e9n, de Mer\u00e1n J\u00e1nosn\u00e9 haszon\u00e9lvezet\u00e9vel tartott\u00e1k nyilv\u00e1n a cs\u00e1kber\u00e9nyi \u00e9s g\u00e1nti, illetve Mer\u00e1n J\u00e1nosn\u00e9 nev\u00e9n a z\u00e1molyi uradalmat. A z\u00e1molyi birtoktest ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja Pint\u00e9r Jen\u0151 f\u0151int\u00e9z\u0151 mellett Sch\u00fctz G\u00e9za int\u00e9z\u0151. Mindketten okleveles gazdak\u00e9nt dolgoztak, mez\u0151gazdas\u00e1gi akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9geztek.<\/p>\n<p>A n\u00e9gy Fej\u00e9r megyei nagybirtok (Cs\u00e1kber\u00e9ny, Cs\u00f3kak\u0151, G\u00e1nt \u00e9s Z\u00e1moly) \u00f6sszesen 11 456 katasztr\u00e1lis holdat tett ki. Az 1937-ben kiadott Orsz\u00e1gos mez\u0151gazdas\u00e1gi cimt\u00e1r szerint Z\u00e1molyon b\u00faz\u00e1b\u00f3l a B\u00e1nk\u00fati 1201-es fajt\u00e1t, \u00e1rp\u00e1b\u00f3l a Hatvanit, kukoric\u00e1b\u00f3l a Fleischmann fajt\u00e1t termesztett\u00e9k. Ezenk\u00edv\u00fcl bors\u00f3t, baltac\u00edm-, b\u00fckk\u00f6ny-, lucerna-, mohar- \u00e9s r\u00e9pamagot, k\u00f6lest, lencs\u00e9t, olajlent \u00e9s takarm\u00e1nyk\u00e1poszt\u00e1t termeltek. Ezek a n\u00f6v\u00e9nyf\u00e9les\u00e9gek mutatj\u00e1k, hogy a gabonaf\u00e9l\u00e9k k\u00f6z\u00fcl a t\u00e1jhoz ill\u0151 legkorszer\u0171bb fajt\u00e1kat v\u00e1lasztott\u00e1k, a takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9nyekkel pedig a legintenz\u00edvebb, legapr\u00f3l\u00e9kosabb munk\u00e1t ig\u00e9nyl\u0151 term\u00e9k, a vet\u0151magjuk miatt foglalkoztak.<\/p>\n<p>\u00c1llat\u00e1llom\u00e1nyukat els\u0151sorban nem vetett sz\u00e1lastakarm\u00e1nnyal nevelt\u00e9k, ami arra utal, hogy magas sz\u00ednvonal\u00fa legel\u0151- \u00e9s r\u00e9tgazd\u00e1lkod\u00e1st folytattak. F\u0151k\u00e9pp szarvasmarha- \u00e9s juhtart\u00e1ssal foglalkoztak: tejel\u0151 tehen\u00e9szet\u00fcket t\u00f6rzsk\u00f6nyvezett marha\u00e1llom\u00e1nyuk l\u00e1tta el. Az 1930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n Sch\u00fctz G\u00e9za int\u00e9z\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re Borb\u00e1l\u00e1ban \u00e9s Laj\u00e1ban sil\u00f3g\u00f6dr\u00f6ket \u00e9p\u00edttettek, amelyeknek kivitelez\u0151je Luk\u00e1cs J\u00f3zsef z\u00e1molyi k\u0151m\u0171vesmester volt. Ezekben a szarvasmarh\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 savany\u00edtott takarm\u00e1nyt k\u00e9sz\u00edtettek. Sert\u00e9seket hizlaltak (zs\u00edrsert\u00e9seket tartottak), f\u00e9s\u0171s teny\u00e9szkosokat, any\u00e1kat \u00e9s b\u00e1r\u00e1nyokat is \u00e9rt\u00e9kes\u00edtettek, a juhok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t azonban gyapjuk\u00e9rt teny\u00e9sztett\u00e9k. A gazdas\u00e1g szerves r\u00e9sz\u00e9nek tekintett\u00e9k a vadgazd\u00e1lkod\u00e1st is.<\/p>\n<p>Sz\u0151l\u0151ik feh\u00e9r bort termettek, ennek egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett\u00e9k, a sepr\u0151b\u0151l p\u00e1link\u00e1t f\u0151zettek. Jelent\u0151s szerep jutott a fakitermel\u00e9snek: t\u0171zif\u00e1t \u00e9s \u00e9p\u00fcletf\u00e1t egyar\u00e1nt \u00e9rt\u00e9kes\u00edtettek. Sz\u00e1mottev\u0151 bev\u00e9tel sz\u00e1rmazott a n\u00e1d elad\u00e1s\u00e1b\u00f3l is. A z\u00e1molyi gazdas\u00e1g traktorral \u00e9s teheraut\u00f3val, a cs\u00e1kber\u00e9nyi cs\u00e9pl\u0151kaz\u00e1nnal \u00e9s szem\u00e9lyaut\u00f3val rendelkezett. Pint\u00e9r Jen\u0151 f\u0151int\u00e9z\u0151 a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszt\u00e9rium gazdas\u00e1gi tud\u00f3s\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00e9 tartozott: 1926-t\u00f3l t\u00f6lt\u00f6tte be Z\u00e1molyon a f\u0151int\u00e9z\u0151 hivatal\u00e1t. Szabad idej\u00e9ben is a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9\u00e9rt dolgozott: a helys\u00e9g katolikus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g\u00e9nek vil\u00e1gi eln\u00f6ke, l\u00f6v\u00e9szegylet\u00e9nek vezet\u0151je, a k\u00f6zs\u00e9gi k\u00e9pvisel\u0151-test\u00fclet tagja volt.<br \/>\n<img decoding=\"async\" style=\"max-width: 100%; height: auto;\" src=\"https:\/\/f.zamoly.hu\/wp\/wp-content\/uploads\/photo-gallery\/Latnivalok\/lamberg1.jpg\" alt=\"Lamberg gr\u00f3fi csal\u00e1d s\u00edreml\u00e9ke\" \/><br \/>\n<img decoding=\"async\" style=\"max-width: 100%; height: auto;\" src=\"https:\/\/f.zamoly.hu\/wp\/wp-content\/uploads\/photo-gallery\/Latnivalok\/lamberg2.jpg\" alt=\"Lamberg gr\u00f3fi csal\u00e1d s\u00edreml\u00e9ke\" \/><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A Lamberg-csal\u00e1d uradalm\u00e1hoz tartozott M\u00f3r \u00e9s Cs\u00f3kak\u0151 egy r\u00e9sze, P\u00e1tka, Z\u00e1moly, Borb\u00e1lapuszta fele, Cs\u00e1kber\u00e9ny, G\u00e1nt, Nagyveleg, S\u00f6r\u00e9d, Kisfalud \u00e9s K\u00e1polnapuszta.&hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":53,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-627","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/627","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=627"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/627\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":667,"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/627\/revisions\/667"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/53"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/f.zamoly.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=627"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}